Kezdőlap
Szeged: 6 C°,
3.6 km/hNyugati szél, erősen felhős
8
3
Facebook RSS csatorna E-mail küldése
Hirdetés
h i r d e t é s

Emléktábla a szegedi légoltalom és a légitámadások áldozatai tiszteletére (CIKK + FOTÓK)

| Feltöltve: | Rövid link: http://vtvszeged.hu/s_!news/i__2/i__13064
A légoltalom és a légitámadások áldozatai előtt tisztelegve avatott emléktáblát Haág Zalán, a körzet önkormányzati képviselője és Gyimesi László tanácsnok vasárnap délelőtt a volt Tűzoltólaktanya (ma Mentőállomás) falán Szegeden.

A szegedi légoltalom és a légitámadások áldozatai emlékére avatott domborművet a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány kezdeményezésére Brzoska Marek szobrászművész készítette, az alkotást a szegedi önkormányzat is támogatta.

Hősök és áldozatok

 - Mint ismeretes, a trianoni békediktátum kimondta: Magyarország haderejének katonai vagy hadihajózási repülőszolgálata nem lehet. Az országnak nem maradt működőképes légelhárítása, légvédelme. A megoldás a polgári légierő, illetve légoltalom fejlesztése lehetett – kezdte köszöntőjét Haág Zalán, a körzet önkormányzati képviselője, majd Horthy Miklós kormányzót idézte: „Harcos nemzet fiainak is gondolkodni kell a jövő háborújában a repülőtámadások által veszélyeztetett otthonmaradottjainak, valamint a nemzet pótolhatatlan javainak védelmére”.

 - Több mint ezren vettek részt a szegedi légoltalom munkájában, és sok önkéntes is segítséget nyújtott számukra az emberéletek, infrastruktúra, középületek, vagyontárgyak megóvása érdekében. A 70 éve megindított légitámadások sajnos így is súlyos veszteségeket okoztak városunkban. Közel száz halott, rengeteg sebesült, özvegyek és árvák maradtak a bombázások után. És egy régi adósság, melyből Szeged városa most törleszt valamicskét. A körzet önkormányzati képviselőjeként kezdeményeztem Szeged Megyei Jogú Város önkormányzatánál ennek az emléktáblának a felavatását, melyet a Közgyűlés – felülemelkedve a mindennapi pártcsatározásokon és parciális érdekeken – egyhangúlag támogatott is. A Brzoska Marek által készített emléktáblát pedig az általam vezetett kulturális bizottság anyagilag is támogatta. Megtisztelő számomra, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak, és hogy Önökkel közösen hajthatok fejet az áldozatok emléke és a légoltalom szolgálatosai hősies helytállása előtt – zárta szavait a kereszténydemokrata városatya.

 

Aktív passzívok

 - Az országos légoltalom, más néven „passzív légvédelem” története az 1935. évi törvényi szabályozással vette kezdetét és a keretei 1939-re álltak fel, a szegedi pedig ezzel párhuzamosan, 1936-tól bontogatta szárnyait – mondta beszédében Oláh András Pál történész.

- A szervezet úgynevezett „német mintára” épült fel, amelynek lényege az volt, hogy az állam által irányított hatósági légoltalmat és a lakosság önvédelmét egymásra építve lépcsőzetesen, egymást követően hozták létre. A gyakorlati megvalósítás csak a gazdasági világválság leküzdése után, a külföldi államokhoz mérten több éves késéssel kezdődhetett meg. A magyar légoltalomnak számos nehézséggel kellett szembenéznie, hiszen országos jelenség volt az anyagiak és a tőke hiánya, amelyet Szegeden további, a fejlődést nagy mértékben gátló tényezők is súlyosbítottak, így például a óvóhelynek alkalmas pincék, vagy a megfelelő mennyiségű oltóvíz hiánya. A szegedi hatósági légoltalom 1941. áprilisában esett át a tűzkeresztségen, amikor a jugoszláv bombázórajok okozta károkkal kellett szembenéznie, azonban az igazi próbatétel az 1944. évi angolszász légitámadásokkal következett be – mondta a téma kutatója. Oláh András Pál hozzátette: - A szegedi légoltalom, illetve a légoltalmi szolgálatosok nem voltak teljesen felkészülve erre a megmérettetésre, azonban a bátor önfeláldozás, a segítségnyújtás, ami őket hajthatta arra érdemesült, hogy az utókor tiszteletét kifejezve meghajoljon a tetteik előtt. Regóta küzdök azért, hogy a légoltalomnak és a légitámadások áldozatai emlékének legyen Szegeden méltó emlékhelye, ez a mai napon végre beteljesedett – mondta az emléktábla-állítás egyik kezdeményezője.

Szegedi életmentők

- Szeged városa a légi veszélyeztetettsége alapján a legveszélyeztetettebb csoportba került, hiszen vasúti közlekedési csomópont volt, üzemei, ipartelepei pedig roppant fontosak voltak később a haditermelés szempontjából – emlékeztette hallgatóságát avatóbeszédében Szeged városa nevében Gyimesi László tanácsnok. A fideszes képviselő szerint bár a lakosság önvédelme kritikus felkészültségi állapotban volt, mégis, a város elleni légitámadások idején a légoltalom bebizonyította létjogosultságát, azt, hogy a légó szolgálatosai önfeláldozásra kész, bátor emberek, akik minden támadás alatt és után a végsőkig kitartva megállták a helyüket, ezzel nagyon sok szegedi polgár életét mentve meg.

- A légó és szolgálatosainak erőfeszítései, önfeláldozó hazaszeretete mindenképpen megérdemel egy emléktáblát. Mi, a hálás utókor ugyan megkésve, mégis büszke főhajtással emlékezünk e bátor emberek tetteire, hősies helytállására, példájuk azt üzeni számunkra, hogy a haza vagy a város sorsa előbbre való, mint az egyén becsvágya – mondta Gyimesi László.

Az emléktáblát Kretovics László rókusi plébános szentelte meg, majd Brzoska Marek alkotását – mely azt ábrázolja, amint egy bombázógép pilótája beméri Szeged városát, és rárepül célpontjára – Haág Zalán és Gyimesi László leplezte le.

Ezt követően a város és az alapítvány, továbbá a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem helyi vezetése helyezte el a megemlékezés virágait.

Az ünnepség hétfőn 10 órakor a nagyállomás peronjánál folytatódik, ahol az első légitámadás időpontjában – június 2-án 10 órakor – a szirénák is megszólalnak majd.

- vtvszeged.hu -