A legfiatalabb szupernóvát kapták lencsevégre

Rövid link: http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__9/i__3227 | Feltöltés időpontja: 2011. november 28. 15:52

Felrobbanása után mindössze 14 nappal kapta lencsevégre a legfiatalabb szupernóvát egy nemzetközi kutatócsoport.

    A Földtől körülbelül 23 millió fényévnyire, az Örvény-galaxisban (Örvény-köd, M51) az univerzum egyik legbrutálisabb jelensége játszódott le. A szupernóva ugyanis egy Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amely során a haláltusáját vívó égitest fényessége néhány hónapon keresztül egy átlagos galaxiséval vetekszik. A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, amely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti.
    Spanyolországban, Svédországban, Németországban és Finnországban üzemelő teleszkópok segítségével végezték a megfigyeléseket, az adatokat pedig Hollandiában működő szuperkomputer segítségével dolgozták fel - olvasható a Valenciai Egyetem (http://www.uv.es) honlapján, amelynek csillagászai részesei voltak a kutatásnak, valamint a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com) tudományos hírportálon.
    Az asztronómusok az úgynevezett VLBI módszert alkalmazták. A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (Very Long Baseline Interferometry) rádiócsillagászati megfigyelési technika, amelynek lényege, hogy egy időben azonos égi rádióforrást több, egymástól távoli rádióteleszkóppal figyelnek meg. A jeleket mágneslemezekre rögzítik, az adathordozókat összegyűjtik, és egy központi helyen, a korrelátorban visszajátsszák. A speciális számítógép segítségével áll elő utólag az interferencia. A módszer előnye, hogy a képalkotás szögfelbontását nem az antennák mérete, hanem a köztük levő távolság (az úgynevezett bázisvonal hossza) határozza meg, ez a Földön akár több ezer kilométer is lehet.
    Az SN 2011dh katalógusjelű szupernóvát a csillag felrobbanása után mindössze 14 nappal észlelték. Olyan felvételeket sikerült nyerni a kutatóknak, amelyek százszor részletesebbek, mint a Hubble-teleszkóp által készített képek.
    "A felvételek segítségével megállapítható, hogy milyen sebességgel terjed a robbanáskor keletkezett lökéshullám" - hangsúlyozta Ivan Marti, a tanulmány első szerzője, a bonni Max Planck Csillagászati Intézet kutatója.
    Az SN 2011dh a harmadik szupernóva, amely az elmúlt 17 évben az Örvény-galaxisban felrobbant: ez kissé gyakorinak számít egy csillagváros számára, az átlag negyven évenként egy szupernóva-robbanás galaxisonként.
    A felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című szaklapban jelenik meg részletes tanulmány.

MTI