Kezdőlap
Facebook RSS csatorna E-mail küldése
EUR: 323 | USD: 282 | CHF: 283
Hirdetés
Hirdetés
h i r d e t é s

Hattyason találtak új otthonra a vasutasok a vagonlakások után: Emőke nagyapja álmodta meg a telepet

| Feltöltve: | Forrás: Szegedi Tükör | Rövid link: http://vtvszeged.hu/s_!news/i__44/i__24953
Épülhetett volna az Erdélyből és a Délvidékről betelepülő vasutasok új otthona a Rókusi pályaudvar környékén, de a Szabadkai úti bevásárlóközpont helyén is. Végül azonban a régi Hattyason kaptak házhelyeket. A városrészek történetét a Szegedi Tükör Klebelsbergteleppel folytatja.

– Nagyapám, Somogyi Károly főmozdonyvezető, a MÁV Vasutas Házépítő Szövetkezet elnöke álmodta meg Klebelsbergtelepet. (Sokan összetévesztik a könyvtáralapító Somogyi Károllyal, holott csak névrokona.) Ő járt utána a szervezésnek, sőt sok házépítő mozdonyvezető és fűtő családjának kezességet is vállalt – mutatja a régi fényképét Nagy Czirók Emőke. A nyugdíjas tanárnő hozzátette, a telekosztás miatt egy évig nem vezetett, és emiatt egy fillér fizetést sem kapott. Ám ezt is vállalta a nemes cél érdekében.

– A telep létrehozásának fő mozgatórugója a nagyapám volt – mutatja Somogyi Károly 1931-es fényképét Nagy Czirók Emőke Körtefa a minisztertől

Somogyi Károly budapesti születésű, vasutas családban nőtt fel a délvidéki Kikindán. A trianoni békeszerződés után a vajdasági és erdélyi településekről sok család költözött át Szegedre, így a Somogyi család is. Először a rendező pályaudvar egyik épületében laktak, de sokan vagonokban húzták meg magukat. A lakásínség enyhítésére szerettek volna maguknak házhelyeket kérni a magyarországi településeken.

Somogyi többfelé tájékozódott, de csak Szeged mutatkozott befogadónak. A Rókusi pályaudvar környékét, amit eredetileg kiszemeltek a betelepülőknek, nem kaphatták meg, sem a lóversenyteret (a mai Napfény Park területét). Végül az akkori hattyasi és Ballagitó sori kiskertek helyét jelölték ki nekik.

Somogyi Károly főmozdonyvezető (egyenruhában) egy igen ritka 315-ös sorozatú gőzmozdony konyháján. A vezetésről is lemondott egy évre a telepszervezés érdekében. A gőzösből összesen tizennyolcat gyártottak 1929 és 1931 között. A MÁV Istvántelki főműhelye egy korábban már létező mozdonyt a 342-est építette át, az volt a céljuk, hogy több vizet és szenet szállíthasson a mozdony, így nagyobb távolságokat, fordulókat tehet meg „tankolás” nélkül. Hat gép Budapest Keleti, tizenkettő Budapest Északi fűtőházhoz került. Kezdetben elővárosi forgalomban használták a mozdonyokat, majd a második világháborúban „szórták szét” az országban, három került közülük Szabadkára, így jutott el a gőzös Szegedre is

A főszervező felkereste Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert, Szeged későbbi országgyűlési képviselőjét. Ő minden segítséget megadott a letelepedésükhöz, valamint az óvoda és az iskola építéséhez. Így lett a kultuszminiszter a telep keresztapja, felesége, Botka Sarolta pedig a keresztanyja. Jelképesen minden egyes felépült házhoz gyümölcsfákat is ajándékoztak. Egy körtefát Emőkéék is nagy becsben tartanak a kertjükben.

Hattyas, Vasutas, Klebelsberg

1834 és 1922 között Hattyasnak hívták ezt az ártéri, belvizes területet. Feltehetőleg régen a hattyúk kedvelt tartózkodási helyéül is szolgált – olvasható a Szeged-Klebelsberg-telep története című helyi kiadványban. Betelepülői után 1922 és 1928 után Vasutastelepnek nevezték, majd patrónusa, gróf Klebelsberg Kunó nevét vette fel, amelyet 1958-ig őrzött. Akkor a Hattyastelep elnevezést kapta hivatalosan. A helybeliek kezdeményezésére nevezik 1992-től ismét Klebelsbergtelepnek.

Az 1929-ben a Szent Imre (ma Rendező) téren felszentelt haranglábban a Klebelsbergék támogatásával elhelyezett két harangot a házaspárról nevezték el. Amikor pedig a miniszter három évvel később elhunyt, a telepiek népes küldöttsége búcsúztatta a dóm altemplomában.

Mozdonyvezetők utcája

– Nagyapámék építkeztek az elsők között a Vaskapu utcában, a tér környékén, és a kollégáját, Bogner Henriket is rábeszélte, mondván, „te gyönyörű házat tudsz építeni”. És úgy is lett. Hasonlóan biztatta a többieket is. Így népesült be 1928-tól mozdonyvezetőkkel a mi Gyálarétre vezető utcánk. A telkeket az egyenlőség kedvéért sorsolták: a lánya, Anyukám húzta ki a neveket egy kalapból, és a fia olvasta fel. Kivételt a mozdonyvezetők között néhány fűtő jelentett, például nagyapám fűtője és barátja, Wolgárd Ferenc, aki a szomszédunkba költözött – mesélte Nagy Czirók Emőke.

Kevesen, de jutottak még telekhez a mozdonyvezetők utcájában más államigazgatási szakemberek is, köztük vízügyesek. A telep többi részén más hivatalnokoknak jelöltek ki házhelyet. Velük, tehát polgárokkal népesült be az akkori Vasutastelep.

Az eredeti harangláb az iskolához közelebb épült. Az újat 1980-ban állították fel

Új utcákat nyitottak a hetvenes-nyolcvanas években. Azok elnevezésével egykori szülőföldjüknek (Pancsova, Titel, Palics, Versec, Mokrin) állítottak emléket a vasutasok. Később a foglalkozásukkal kapcsolatos neveket adtak: a Szent Imre térből Rendező lett, és látni Sínpár, Váltó utcát, Kisvasút sort. A legújabb neveket, mint a Kece, a Holt-Tisza közelsége adta.

Fehér kesztyűben vezetett

Somogyi Károly 77 évesen, 1959-ben halt meg; mindvégig a Vaskapu utcában lakott. Unokája úgy emlékszik rá, hogy szikár, nagyon magas ember volt, és mindig kalapban járt. A mozdonyt egyenruhában és fehér glaszékesztyűben vezette.

– A legendás 424-es gőzmozdony volt az ő mindene. Egyszer engem is kivitt úgy nyolcéves koromban, és felszállhattam rá. Úgy tanította meg a fő részeit, hogy lerajzolta. Akkurátusan eltette a telepről szóló Délmagyarország-, Új Nemzedék- és Szegedi Napló-cikkeket, a címlap tetejére felírva, melyik számban miről írtak. Hegyi Feri bácsi pedig a telep krónikásaként lejegyezte a történéseket. Nekik köszönhetjük a régi iskolaépületben összeállított kiállítás gazdag anyagának jó részét. Megterhelő és felelősségteljes munkája mellett bizonyára minden mozdonyvezető választott valamilyen hobbit, az én nagyapám virágokat és csendéleteket festett – tette hozzá Nagy Czirók Emőke.

Wéber József a tanítványaival 1935-ben. A tanító tervei alapján készült a téren álló harangláb, amelyben ma is két harang lakik: Kunó és Sára

Nagyon összetartó közösség alakult ki a betelepülőkből Somogyi Károly irányításával. Közösen építették fel a mai Hársfa kocsma helyén a Klebelsberg Kunó Polgári Kör épületét. „A Kör” gondoskodott a kulturális és sportéletről, még Pesten is bemutatták színielőadásukat. Hasonlóan együtt húzták fel az iskola melletti faházat. Az egyetlen városrész maradt, amely nem rendelkezett művelődési házzal. Az összefogásnak újabb szép példája, hogy az újraalakult Klebelsbergtelepi Polgári Kör az üresen maradt önkormányzati iskolaépületben létrehozta és rendezvényekkel tölti meg az Összefogás Házát. Újságot is adnak ki Hírharang néven, és alapítványt működtetnek.

Dombai Tünde

Klebelsbergtelep részlete, a Szeged Rendezőpályaudvaron található körfűtőházzal. A mai napig itt készítik föl a szegedi mozdonyokat a szolgálatra