Az almában lévő összetevők segítik az izmok épülését és a zsírégetést - idézte amerikai kutatók megállapítását a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása (http://www.telegraph.co.uk). A szakemberek szerint az alma héjában lévő urszolsavnak természetes testépítő tulajdonságai vannak, segíthet abban, hogy szervezetünk erős és testünk karcsú maradjon, ráadásul jótékony a cukorbetegség megelőzésében is.

Izotópvizsgálatoknak vetették alá a hat iráni sómúmia közül ötöt, hogy megállapítsák korukat, valamint származási helyüket. Az első sómúmiára, egy vörös hajú szakállas, bőrcsizmás férfi földi maradványaira 1993 telén bukkantak Zandzsán városától nyugatra fekvő kehrabadi sóbányában. A férfi mellett, akit egy 45 méter hosszú alagútban temettek el, három vaskést, egy ezüsttűt, parittyát, fenőkövet, kenderkötél maradványait, valamint diót fedeztek fel. A későbbiekben további öt sómúmiát tártak fel, köztük egy asszony és egy kamasz földi maradványait - olvasható a Past Horizons (http://www.pasthorizons.com) régészeti hírportálon.

Brit kutatók sikeresen vonta ki fehérjét egy 600 ezer éves mamut csontjaiból, lehetővé téve ezzel az ősi kövületek azonosítását. A régészek ultra nagyfelbontású tömegspektrométerrel a norfolki sziklákban 1990-ben fellelt sztyeppei mamut csontvázából csaknem teljes kollagénláncot azonosítottak. A 85 százalékban fennmaradt csontvázat, amely a faj világszerte legteljesebb maradványának számít, a norwichi régészeti és múzeumi szakszolgálat őrzi.

A Parkinson-kórban szenvedő embereknek kétszer nagyobb a kockázatuk arra, hogy kifejlődik náluk a gyakran halálhoz vezető bőrrák, a melanóma - állapította meg egy amerikai metaelemzés, melyet hétfőn tettek közzé. Korábbi tanulmányok eltérő következtetésre jutottak, ám a Neurology című szakfolyóiratban most ismertetett tanulmány szerint jelentősen nagyobb a Parkinson-kórral élőknél a melanóma kockázata.

Kettős csillaggal "keringőzik" a Szaturnusz a júniusi égbolton. A Szűz csillagkép második legfényesebb csillagáról, a 39 fényévnyi távolságban lévő Gamma Virginisről (Porrima) van szó, amely valójában egy kettős csillag. A páros tagjai, amelyek a közös tömegközéppont körül keringenek 169,1 éves periódussal, oly közel vannak egymáshoz, hogy csak teleszkóppal különíthetőek egymástól - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

Orvosi képalkotó eljárással mutatták meg amerikai kutatók, hogy az anorexiások agyában a szorongással összefüggő központ aktiválódik az ételektől, nem a jutalomközpont, mint általában - idézte a Scientific American című tudományos ismeretterjesztő folyóirat online kiadása. Az ételek vagy akár csak róluk készült fotók nézegetése az emberek többségében jó érzéseket kelt, ám az anorexiások éppen ellenkezőleg vannak ezzel: kellemetlenül érzik magukat a tartalmas étkek puszta látványától is.

Energiatakarékossági megfontolásból június 8-án hibernálják az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű űrszondáját. Az alapvetően üstököskutatásra kifejlesztett űreszközt 2004. március 2-án indították útnak. A szonda tíz évre tervezett küldetése során most nyílik lehetőség arra, hogy 32 hónapra, azaz a végső célpontja eléréséig "alvó" üzemmódban tartsák. "Az űrszondát 2014-ben fogjuk felébreszteni" - közölte Alois Eibner rendszermérnök, az EADS konszern műholdakat előállító leányvállalata, az Astrium munkatársa.

Egy melegedő pingvincsoport külső tagjai se fáznak - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport császárpingvinekről készített videofelvételekkel. A zord antarktiszi teleket ők ugyanis szorosan egymás mellé csoportosulva élik túl. A felvételeken látszik, hogy a pingvinek alig észrevehető hullámokban mozognak a csoporton belül, amelynek szerkezete így az idő elteltével jócskán megváltozik - írják a kutatók a Plos One című folyóiratban. A filmet télen vették fel az Antarktiszon, ahol a hőmérséklet -45 Celsius-fok alatti értékeket is elérhet, a szél pedig 180km/h sebességgel is fújhat. Ilyenkor a pingvinhímek nem csak magukat, hanem tojásaikat is melegen tartják, ugyanis ők az egyetlen gerincesek, amelyek az antarktiszi télben szaporodnak.

A gyakran halállal végződő, úgynevezett háromszorosan receptornegatív emlődaganatban szenvedők számára nyújt reményt, hogy amerikai kutatók azonosították a betegséghez köthető géneket - írta pénteken a The Daily Telegraph. Ennél az agresszív ráktípusnál nincs sem ösztrogén-, sem progeszteronreceptor, sőt HER2-receptor sincs, azaz mind a három receptorfajta hiányzik, amelyekhez a mellrák elleni szerek hozzákötődhetnek. Ezért az ebben a típusú emlődaganatban szenvedő nők nem reagálnak a szokásos kemoterápiás szerekre, nagyobb a halálozási arányuk.

Az egyes pókhálókban látható X-et formáló sűrűbb szövésű részeket hálóik megóvására fejlesztették ki a pókok - állítják ausztrál kutatók. A Melbourne-i Egyetem munkatársai a kör alakú hálót szövő pókoknál figyeltek fel arra a jelenségre, hogy a súlyosan sérült hálókat nagyobb X jelre hasonlító szövésmintával egészítik ki a pókok - olvasható a ScienceDaily című tudományos portálon. "A háló sérüléseinek kijavítása jelentősen növeli a pókok tápanyag-felhasználását, ezért alakulhatott ki ez az egyedi taktika, amellyel csökkenthetik a hálók nem kívánatos sérüléseit" - magyarázta Mark Elgar társkutató.